Tájékoztatás az Alkuszok által nyújtott biztosításközvetítési szolgáltatás közvetített szolgáltatásként történő értelmezéséről, alkalmazhatóságáról

A helyi adókról szóló törvény¹ értelmében közvetített szolgáltatás értékének minősül az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.

A törvényi definícióból következik: ahhoz, hogy valamely adóalany (alkusz) által nyújtott szolgáltatás közvetítetett szolgáltatásnak minősüljön, az alábbi 3 feltételt kell egyidejűleg teljesíteni:

1. a megrendelővel kötött írásbeli szerződésből ki kell tűnnie a közvetítés lehetőségének,
2. a számlákból megállapítható a közvetítés ténye, és
3. a közvetítésnek részben vagy egészben változatlan formában kell megvalósulnia.

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény² alapján az alkusz független biztosításközvetítőként az ügyfél megbízásából jár el, előkészíti a biztosítási szerződés megkötését, tevékenysége kiterjedhet  a megbízó (ügyfél) képviseletében a szerződés megkötésére, a megbízó (ügyfél) igényeinek érvényesítésében történő közreműködésre.

Az alkusz a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles kielégítő mennyiségű, a piacon hozzáférhető biztosítási szerződést elemezni. Az alkusz ügynöki és többes ügynöki tevékenységet nem végezhet.

A bírósági gyakorlat és a Legfelsőbb Bíróság 2010-ben hozott határozata³ szerint az alkusznak a biztosító felé nyújtott szolgáltatása az alkuszi működés törvényi előírásai miatt nem alkalmas arra, hogy az esetleges alkuszi alügynök igénybevétele közvetített szolgáltatásnak minősüljön, ugyanis az alkusz megrendelője, megbízója maga az ügyfél. Az ügyfél megbízásából tevékenykedik: összehasonlítja az ügyfél igényeinek megfelelő biztosítói ajánlatokat, elemzi azokat, közreműködik a szerződés megkötésében, érvényesíti az ügyfél igényeit. Amennyiben tehát az alkusz alügynöki szolgáltatást vesz igénybe az ügyfél részére történő biztosítás közvetítéséhez, az alügynöki szolgáltatás biztosító részére történő továbbszámlázása nem minősül közvetített szolgáltatásnak, tekintettel arra, hogy nem a helyi adótörvényben meghatározott szerződéses konstrukcióban valósul meg az ügylet. A szerződéses láncolatban az alkusz megrendelője nem a biztosító, hanem az ügyfél, így a biztosítás közvetítéséért kapott díjazás nem tekinthető közvetített szolgáltatás értékének, függetlenül attól, ha a biztosítóval kötött alkuszi megállapodás kitér a közvetítés lehetőségére vagy akár a díjazásra változatlan összegben lesz jogosult az alügynök.

Tekintettel arra, hogy az alkusz által biztosító felé továbbszámlázott alügynöki teljesítés nem minősül közvetített szolgáltatásnak, az alkusz nem csökkentheti nettó árbevételét a helyi iparűzési adóalap megállapítása során az alügynök teljesítésének értékével, jutalékával.

Mindezekre figyelemmel az alkuszok esetében a számlán nem tüntethető fel a közvetített szolgáltatásra történő utalás.

¹ a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39.§ (1), 52.§ 40.

² a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 45.§, 46.§

³  Legfelsőbb Bíróság Kfv.V.35.336/2009/5.