…és megint LIBRA

Nem, nem unjuk még a Librát. Lassan két hónapja értékesítjük, az érdeklődés óriási és számtalan kérdés is érkezett. Örök visszatérő kérdés, kötheti-e cég a Libra tartamos kockázati életbiztosítást?

A Librát elsősorban magánszemélyeknek fejlesztettük, paramétereit úgy alakítottuk ki, hogy nekik éri meg leginkább. Amikor magánszemély az adózott jövedelméből fizeti az életbiztosítása díját, ma már nincsenek különösebb adózásbeli konzekvenciái. A Libra megfelelő biztosítási védelmet nyújt egy tragédia esetére, és ha nem történik tragédia, már annak is örülni kell. De ezt a Libra még megfejeli azzal, hogy a tartam alatt befizetett alapbiztosítási díjakat visszatéríti a szerződőnek. Céges szerződések esetében épp ez az elem okozza a problémát.

Természetesen nincs akadálya annak, hogy cég a munkavállalója javára (életére) Libra biztosítást kössön. Mivel a Libra tartamos kockázati életbiztosítás, csak a biztosított tartam alatti halála esetén fizeti a biztosítási összeget – nyújt szolgáltatást –, a megfizetett biztosítási díj a dolgozónál nem minősül adóköteles jövedelemnek és járulékterhet se visel. A szerződő cégnél viszont a díjvisszatérítés révén nem történik végleges vagyonvesztés, ezért a megfizetett díj költségként nem számolható el, azt a biztosítóval szembeni követelésként kell nyilvántartani. Biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a kedvezményezettnek kifizeti a biztosítási összeget, az addig nyilvántartott követelés összege költségként elszámolható. Ha a tartam végén a biztosított él, a díjvisszatérítést a követeléssel kell szembeállítani.

Az a tény, hogy a biztosítás díját a megfizetéskor nem lehet költségként elszámolni, kevésbé teszi vonzóvá a Librát a cégek számára. Magánszemély szerződő számára ez tény azonban mit sem von le annak “élvezeti értékéből”.